Pusztamonostor

Weboldal

A község keletkezéséről nincsenek írásos dokumentációk. Annyi bizonyos, hogy nevét középkori bencés monostoráról kapta, melynek romjai a XIX. század elején még láthatóak voltak. -A pusztában egy monostor-. Fekvése ellenére nem tartozott a történelmi Jászsághoz. Neve még az 1600-as évek végén sem szerepelt a jászsági települések között, mert a község lakóit a környező jászfalvakban élő emberek „Palócoknak” tartották. Az idők folyamán a község kulturálisan is beleolvadt környezetébe, és hivatalosan is a 18 jásztelepülés egyike lett. A korabeli írásos dokumentációk pusztulása miatt több bizonytalan tényező szerepel a történelmében. Egyes feltételezések szerint a falu már Szent István idejében is létezett. Ezt látszik alátámasztani a templom tornyán található apostoli kettős kereszt, melyet a legendák szerint Szent István törvénye alapján adományoztak a templomot építő falvaknak. Történészek szerint a kettős kereszt megjelenése III. Béla korára tehető. Ennek ismeretében azt feltételezhetjük, hogy a középkorban bizonyos egyházi kiváltságokkal rendelkezett a település, azért kapott apostoli kettős keresztet a templomára, ami még abban az időben fából készült.
A településre vonatkozó első bizonyítható említés 1331-ből való, mely Kerekudvar határainak leírásában található. Feljegyzések szerint bencés apátsága 1350-ben alapíttatott.
Valószínűsíthető, hogy a falu a török megszállás ideje alatt többször teljesen elnéptelenedett. Szintén csak feltételezés – mivel írásos dokumentumok nem támasztják alá -, hogy bencés monostora is ekkor, a török uralom idején pusztult el.
A törökök kiűzése után, 1723-ban kápolna épült a korabeli lepusztult fatemplom alapjára.
A mai, barokk stílusban épült templom pedig 1793-ban készült el. Felszentelése Kisboldogasszony (Mária) napján, szeptember 8-án történt, ennek tiszteletére tartják a búcsút a Mária naphoz legközelebb eső vasárnapon.
Pusztamonostor 1872-ben nagyközségi rangot kapott.
A faluban több nemesi családnak volt birtoka. Közöttük említhetjük – a teljesség igénye nélkül -, báró Nemes dévai Dévay Annát, gróf Waldech Frigyesnét, gróf Almássy Jánost, Zsuffa Nemesdedinai Balázsovits családot, valamint a Thassy, a Fáy, és a Széchy családot.
1928-ban népművelő apácák telepedtek le a faluban. Ők indították el az óvodai nevelést.
Tevékenységüket később Balázsovits Oszkár Máltai Lovag kúriájában /a mai Művelődési Otthon épülete/ folytatták egészen 1949-ig. Később az Óvoda, a Hegedűs István által épített kastélyban kapott helyet, mely az államosítás során került a község birtokába. A mai napig ott folyik a kicsik óvodai nevelése szép környezetben. Szerencsére az épület az átalakítása során is megtartotta jellegzetes külső formáját, így ma a település egyik legszebb, múlt századból fennmaradt épülete.
Az iskolai oktatásra vonatkozó első adatok 1772-ből valók. A mai, tetőtér beépítéses új iskola 1990-ben épült.
A település bekapcsolódása a vasúti közlekedésbe a Hatvan-Szolnok vasútvonalon 1873-ban valósult meg. Ez újabb lendületet adott a község fejlődésének.
A község nevének változásai: 1331: Poopmonustura, 1387: Péter-Monostora, 1474: Papmonosthora, 1838: Monostor, 1895: Puszta Monostor, 1910: Pusztamonostor.